Először ültettek be vérnyomás-szabályozó pacemakert Magyarországon

Az első magyar vérnyomás-szabályozó pacemakert egy 48 éves nő kapta, aki 30 éve küzd rendkívül magas vérnyomással és cukorbetegséggel. A beültetést a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, Sótonyi Péter érsebész végezte.

A pacemakert a beültetés után három hétre indították be, és segítségével egy óra alatt sikerült az asszony korábban 200-as vérnyomását 156-ra beállítani. Ezzel a csökkenéssel a felére esett vissza a magasvérnyomással járó egészségkárosodás veszélye, így például a stroke kockázata.

A készülék a magasvérnyomás kezelésére a szervezet saját vérkeringés-szabályozó rendszerét használja. A pacemaker két részből áll. A mintegy fél centis ingerlő elektródát a nyaki verőér külső felszínére helyezik. Az elektróda itt a vérnyomást érzékelő idegrostokat ingerli. Az ingerület az agy keringésszabályozó központjához továbbítódik.

A pacemaker másik része egy négy-öt centis telep, ezt a kulcscsont alá ültetik, és akár 5-7 évig is működhet csere nélkül. A pacemakert és az érzékelőt a bőr alatti zsírszövetben vezetett vékony dróttal kötik össze.

Széplaki Gábor kardiológus, a szerkezetet beültető munkacsoport tagja a pacemaker beállításával kapcsolatban elmagyarázta, hogy az ideget elektronikusan, apró impulzusokkal távirányítással ingerlik, így "csapják be" a szervezetet, amely erre vérnyomás-csökkenéssel reagál.

A beteg az azonnali eredményt szinte el sem hitte, azt mondta, a gyógyszerek szedése mellett is évtizedek óta 200 körüli a vérnyomása, korábban volt már koszorúér-szűkülete és átesett egy szívinfarktuson is. Egy hónap múlva kell kontrollra visszamennie, akkor a tervek szerint tovább csökkentik a vérnyomását.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika az úgynevezett nem gyógyszeres terápiák legnagyobb regionális központja, ahol évente 1700 szívritmus-szabályozó eszközt ültetnek be. A most beültetett eszköz elsősorban azokon a magasvérnyomásban szenvedő betegeken tud segíteni, akik nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Ma Magyarországon a csaknem két és félmillió hipertóniás beteg 5-10 százaléka ilyen, az ő esetükben a legnagyobb kockázat a stroke.