Offshore-milliárdok: nem lesz itt gyors hazamasírozás
Orbán Viktor újfent az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát hangsúlyozta egy rendezvényen. A kormányzat intézkedései azonban kétarcúak. Emellett a rendkívül lassan csordogáló külföldön fialtatott forintok visszaterelésének felgyorsítására valószínűleg nem elég a tavaly bevezetett adóamnesztia – alacsony adókulcs és stabil adórendszer is szükséges lenne.
A miniszterelnök múlt héten ismét az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát emelte ki egy szakszervezeti vezetőkkel tartott találkozón. Egyetértettek abban, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".
A kormányzás elmúlt két évében azonban a kabinet és a kormánypárti többség meglehetősen kétarcúan nyúlt az offshore-vagyonok kérdéséhez. A parlament már 2010-ben eltörölte például azt a Bajnai-kormány idején hozott szabályt, mely szerint a külföldre utalt szolgáltatási díj, kamat vagy jogdíj után a hazai kiutalónak 30 százalékos, úgynevezett forrásadót kellett fizetnie addig, amíg nem igazolta, hogy a célországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van Magyarországnak. Ez az előírás január elsejével került ki az adórendszerből, és az adószakértők szerint nagy lazításnak számított, vagyis jelentős mértékben megkönnyítette, hogy offshore országokba menekítsék a pénzüket az adóalanyok.
Hasonló könnyítésként értékelhető az a módosítás is, amit Rogán Antal nyújtott be a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez 2011 júniusában, és az Országgyűlés el is fogadta azt. A módosítás azt az ugyancsak a Bajnai-kormány idején hozott előírást törölte el, mely szerint a magánszemélyeknek szerepeltetniük kellett az itthoni adóbevallásukban azt a ki nem osztott nyereséget is, amelyet adóparadicsomokban lévő cégekben tartottak, és ugyanúgy adózniuk kellett utána, mintha nem menekítették volna ki. Ezek a lépések erősen szembementek a kormányfő által sokszor hangoztatott "offshore-lovagozással".
Amnesztiát hirdettek
Eközben a kormányzat olyan lépéseket is tett, amelyek az offshore országokban pihenő forintok és eurók hazacsábítását próbálták ösztönözni. Tavaly adóamnesztiát hirdetett, mely 10 százalékos adó megfizetése után törvényessé teszi az offshore-forintokat, 2010-ben 10 százalékra szállította le a társasági adó kulcsát, a közbeszerzésekben pedig offshore-cégek már nem vehetnek részt. Az Orbán által emlegetett külföldi számlákat így elsősorban nem a büntetés oldaláról igyekszik megfogni a kabinet, hanem legfeljebb ösztönzőkkel bírná rá az offshore cégek tulajdonosait, hogy hozzák haza pénzüket.
Rogán Antal említett módosítója is amellett, hogy megkönnyítette az adóelkerülést, kiszélesítette és időben kiterjesztette az adóamnesztiát, amellyel az adóparadicsomokba menekített pénzüket hazahozó magyar magánszemélyek idén év végéig élhetnek (az amnesztiát egyébként a kormány nem tervezi meghosszabbítani).
Csepp a tengerben az eddigi teljesítmény
"Nem tartom reális lehetőségnek, hogy rövid távon a jelenleg külföldön pihenő magyar pénzek jelentős mértékben hozzájáruljanak a költségvetési bevételekhez" – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Kende szerint a fejlett államok a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) mellett működő FATF-on (Financial Action Task Force) keresztül gyakorolnak nyomást az adóparadicsomokra és azokra a bankokra, amelyek az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel kereskednek. Kende hangsúlyozta, hogy míg az Európai Unió Svájccal, Liechtensteinnel és más államokkal kötött nemzetközi megállapodásokkal próbálja biztosítani, hogy az ezen államokba érkezett pénzek után az unió javára Svájc és a többiek beszedjék és befizessék az adót. Az EU tagállamai közül Németország, Ausztria és Belgium is adatokkal teli CD-ket vásárol magánszemélyektől, hogy bizonyíthassa az adómegkerülést, míg az Egyesült Államok és Kanada részben a bankokat és banktisztviselőket is érintő büntetőjogi eszközökkel próbálja az adóparadicsomban lévő pénzeket megadóztatni, illetve az adóelkerülést felszámolni.
Az itthoni, tavaly bevezetett adóamnesztia keretében, hivatalos források szerint mintegy 35 milliárd forint érkezett haza. Ezzel a költségvetés 3,5 milliárdos bevételre tett szert. Az egyelőre mérsékelt sikerrel folyó adóamnesztia mellett – Kende szerint – a szabályozás átalakításával és az adórendszer átalakításával lehet hosszabb távon megelőzni a magyar források adóparadicsomba áramlását. A nemzetközi jogász jó irányú szabályozásnak nevezte azt, hogy a közbeszerzéseken nem vehetnek részt offshore-hátterű cégek vagy, hogy állami támogatást ne kaphasson ilyen társaság. Szerinte a 2010-ben bevezetett alacsonyabb társasági adószint (a társasági adó 500 millió forintos adóalapig 10 százalék) versenyképes Ciprussal vagy Máltával, de ahhoz, hogy a magyar szabályozás versenyképtelenné tegye és ezzel kiszorítsa az offshore-cégeket, az is kellene, hogy stabilizálódjon az adórendszer, és bízni lehessen abban, hogy a befektetés pillanatától a tervezett "exitig" ne változzanak jelentősen a feltételek.
A büntető szabályok szigorítása, illetve az ellenőrzés fokozása rövid távon nem, inkább néhány éves távon járhat értékelhető költségvetési következményekkel, az adóigazgatási és büntető ügyek hosszú átfutása miatt – emelte ki Kende.
| Korábbi próbálkozások az offshore-forintok hazahozatalára |
A magyar politikát elég régóta foglalkoztatja a külföldön fialó itthoni pénzek ügye. Már 2006-ban, az országgyűlési választások után felvetődött, hogy szükség lenne egy kedvezményes kulccsal hazacsábítani az offshore-pénzeket, ami hozzájárulhatott volna a második Gyurcsány-kormány megszorító csomagjának végigviteléhez. A dologból egészen 2008-ig nem lett semmi, akkor már azonban a parlament törvénybe foglalta, hogy aki hazahozza az adóparadicsomokban parkoltatott pénzét, annak csak 10 százalékot kell leadóznia, és ezzel legalizálja vagyonát.
Egy nemrég publikált kutatás szerint ugyanakkor Magyarország előkelő helyen található a világ offshore szempontjából legfertőzöttebb fejlődő államai között. A Tax Justice Network által kiadott jelentés szerint a 80-as évek óta 242 milliárd dollár veszteség érte hazánkat, a kiáramlott összeg a magyar államadósság két és félszeresét teszi ki. Ezzel az eredménnyel a legfertőzöttebb húsz ország között vagyunk, és még a nálunk sokkal korruptabbnak tartott Lengyelországot és Ukrajnát is lepipáljuk. A kutatók emellett azt találták, hogy mintegy 21 billió dollárnyi be nem jelentett vagyonnal rendelkeztek a világ leggazdagabbjai offshore paradicsomokban 2010-ben, ami nagyjából egyenlő az USA és Japán teljes évi gazdasági kibocsátásával. A becslés csak a magánvagyonokra vonatkozik, ebben nincs benne a vállalati vagyonok ennél jóval nagyobb offshore állománya. |
Konzekvens gazdaságpolitika kellene
A gazdaságtörténetben kevés az átütően sikeres offshore-sztori, legtöbbször nem tudnak a kormányok komoly eredményeket felmutatni, illúzió ilyenre számítani – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Lattmann szerint nem is az lenne az igazi eredmény, ha visszakerülne Magyarországra több százmilliárd forint, hanem hogyha azok a cégek, amik visszatelepülnek, ugyanolyan gazdasági aktivitással működnének itthon is, mint külföldi bejegyzésük időszakában. Így a gazdasági növekedésre és a jövőbeli adóbevételre is pozitív hatással lehetne egy ilyen lépés.
A kormányzati szándék eközben kétirányú. Egyfelől vissza akarják hozni a már kinn lévő pénzeket, másfelől pedig a már folyamatban lévő projektekből ki akarják zárni az offshore-hátterű cégeket – fejtette ki a nemzetközi jogász. Lattmann szerint a második pont azért is különösen fontos, mivel korábban többször felmerült, hogy nagyobb beruházásoknál kivitték a pénzt a cégek, az alvállalkozókat pedig otthagyták kifizetetlenül. A tényleges gazdasági igény mellett persze fontos a politikai kommunikációs töltet is, a “kormány nemzetközi pénzügyi tőke elleni retorikájába szépen beleillik az ilyen irányú diskurzus”.
Igazából azonban majd a gyakorlat mutatja meg, hogy mennyire működhet a rendszer, mondta a nemzetközi jogász. Lattmann úgy véli, hogy az elméleti lehetősége továbbra is meglesz annak, hogy a közbeszerzések körül megjelenjenek offshore-cégek. A törvényi keretek és a szigorú ellenőrzési hatáskörök már most is adottak, így csak akkor lehet komoly változást elérni, ha az adóhivatal végrehajtási hatásfokán javítanak, szigorítják az ellenőrzést. “Ez jobban hozzájárulna a jogkövető magatartás megszilárdulásához is” – tette hozzá a nemzetközi jogász.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági szereplőkre nem jellemző, hogy csak a „nemzeti érdekekben” gondolkodnak, ők racionális üzleti alapon mérlegelnek. A jogalkotónak így a gazdasági szereplők fejével is kell gondolkodnia, nem hagyhatják figyelmen kívül az üzleti aspektusokat, mert akkor nem lesz sikeres az offshore-pénzek hazahozatala.
A legfontosabb ugyanakkor a bizalom, enélkül a gazdasági szereplők nem döntenek a hazatérés mellett. "A bizonytalanság, bizalmatlanság rendkívül zavarja a tőkemozgást, a magyar jogszabályi környezet folyamatos változása pedig egyáltalán nem kedvez annak, hogy ez csökkenjen" – emelte ki Lattmann. Ezt a mostani adóamnesztia esetleges bizalomépítő hatása sem pótolja, a kormánynak konzekvens politikával kell fellépnie, és egy biztos szabályozási környezet fokozatosan vezethet erősödő bizalomhoz a gazdaság szereplőinek oldalán.
