Harmadszor is megszavazták a 98 százalékos különadót

Kevesebb, mint egy nap alatt, a házszabálytól eltérve elfogadta a parlament a nagy összegű végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lázár János Fidesz-frakcióvezető törvényjavaslatát a hétfő esti szavazáson 276 igen szavazattal 36 nem ellenében fogadták el, 73-an nem szavaztak. Schiffer András LMP-frakcióvezető alternatív javaslatát csak 75 képviselő támogatta, 235-en szavaztak ellene.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt pénteken semmisítette meg a különadóról szóló törvény visszamenőleges hatályát, mert úgy találta, hogy az sérti az emberi méltósághoz való jogot (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat). A Lázár által benyújtott törvényjavaslat ezt úgy pótolja, hogy a 98 százalékos különadó 2005 helyett a 2010. január 1-jén vagy az után a jogszabályban meghatározott jogcímen (végkielégítés, titoktartási pénz, illetve vezetők esetében szabadságmegváltás) megszerzett jövedelmeket sújtja. Orbán Viktor az MTI-nek azt mondta hétfő este, hogy a magyar emberek igazságérzetével ellenkezik, hogy csak 2010. január 1-jével érvényes a különadó.

Az előterjesztők nevében felszólaló Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megismételte Lázár korábbi szavait, amelyek szerint az Ab döntése ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével. Szijjártó szerint világosan látszik, hogy a régi, vagyis a jelenleg még hatályos alkotmány képtelen volt megvédeni az embereket az olyan visszaélésekkel szemben, mint amelyek például a BKV-nál történtek, de a fideszes javaslattal legalább a 2010-ben kifizetett végkielégítéseket vissza lehet szerezni.

Ellenzéki egységfront

Az ellenzéki pártok bírálták a kormánypárti javaslatot, amely szerintük sérti a jogállamiság elvét, és olyanokat is sújt, akik törvény alapján kaptak végkielégítést. Az ellenzék egységesen az LMP alternatív javaslatát támogatta, amely a munka törvénykönyvét módosította volna, jó erkölcsbe ütközőnek minősítve minden olyan kifizetést, amely magasabb, mint amit a törvény vagy a kollektív szerződés előír. Schiffer javaslata szerint a jó erkölcsbe ütköző juttatások kifizetését semmisnek kell tekinteni, és egy gyorsított eljárásban vissza lehetett volna perelni.

A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy az LMP javaslata is sok tekintetben követendő, de a kormány mégis Lázár javaslatát támogatja. A költségvetési bizottság véleményét ismertető fideszes Babák Mihály szerint a bírósági út is járható, csak hosszadalmasabb és költségesebb, az ország pedig gyors megoldást várt. A KDNP-s Hargitai János úgy fogalmazott: az LMP javaslata "kristálytiszta logikát képvisel", és ha adójogszabállyal nem lehet orvosolni a problémát, még mindig vissza lehet térni az LMP indítványára.

"Önök szabadították az országra azt a gyakorlatot, amely ezeknek a végkielégítéseknek korlátlan lehetőséget biztosított" - támadta a szocialistákat a vita végén felszólaló Lázár, aki szerint az ellenzéki képviselők beismerték, hogy alaptalanok voltak a félelmeik az Ab jogkörének csorbítása miatt. A frakcióvezető azt mondta, hogy az LMP előterjesztése alkotmányellenes lenne, hiszen visszamenőleges hatállyal állapítaná meg, hogy mi számít jó erkölcsbe ütközőnek.

A leköszönt képviselők is fizethetnek

Lázár törvényjavaslata egy külön részt iktat a törvénybe, amely rögzíti, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselőket is érinti a 98 százalékos különadó. A képviselőknek azonban nem 2010-re visszamenőleg, hanem csak a 2011. január 1-je után szerzett jövedelmük után kell különadót fizetniük. Egy, a módosítás előkészítésében részt vevő képviselő az [origo]-nak azt mondta, hogy az Ab döntése miatt nem lehet különadót fizettetni a képviselőkkel, mert a különadóval sújtott személyek körét csak a következő adóévtől lehet bővíteni.

Rogán Antal fideszes képviselő ennek ellenére olyan módosító indítványt nyújtott be, amely tavaly újra nem választott képviselőkre is kiterjesztette a 98 százalékos különadót. Rogán indítványa "a társadalmi igazságosság érdekében" úgy rendelkezett, hogy a képviselőknek a 2010-ben kapott végkielégítésük után a 2011-es adóévben keletkezik adófizetési kötelezettségük (vagyis 2012-ben kell befizetni). Az indítványról Lázár szerint a frakción belül is vita volt, és tisztában vannak azzal is, hogy elbukhat az Ab előtt. A parlament ennek ellenére 237 igen szavazattal, 23 nem és 52 tartózkodás ellenében támogatta azt.