A Kárpátia idegesítette fel a német polgármestert

Szívélyes hangvételű levélben, de határozottan utasította vissza a gerlingeni polgármester azt a magyar kitüntetést, amelyet - mint a levélből kiderül - Áder János köztársasági elnöktől kapott volna. A levelet az általa vezetett német településsel testvérvárosi kapcsolatban lévő Tata polgármesterének, a KDNP-s Michl Józsefnek címezte, akire jó barátjaként hivatkozik, és következetesen "kedves Józsefnek" szólítja.

Georg Brenner már a levél elején megjegyzi, hogy az Orbán-kormány tevékenységéről nem csak pozitív a véleménye, majd három oldalon keresztül sorolja a fenntartásait. A polgármester a levél tanúsága szerint részletesen ismeri a magyar belpolitikát, és szerinte "a magyar politika a közelmúltban sokkal inkább eltávolodott az Európai Uniótól és a demokratikus alapjogoktól, mint előtte bármikor".

Felemlegeti, hogy Magyarországnak EU-s szankciókkal kell szembenéznie a fiskális politika miatt, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság elleni "támadás" miatt is. Részletesen foglalkozik a kettős állampolgárság intézményével. Szerinte az még érthető, hogy Magyarország erősen kötődik a trianoni szerződés által elcsatolt területekhez, azt azonban már nem tudja megérteni, hogy azokon a területen élő, más országokhoz tartozó embereknek állampolgárságot ajánlanak. Szerinte ezek után nem meglepő, hogy "a magyar átlagember" gyakran az elcsatolt területek visszaszerzéséről beszél. "Az ilyesfajta nacionalizmusnak azonban a mai Európában nincs többé helye" - írta.

Brenner szerint annak ellenére, hogy Magyarországon nincs vallási és etnikai diszkrimináció, aggasztó dolgokat hallani antiszemita kijelentésekről és egyes kisebbségekkel való bánásmódról. Felemlegeti Szaniszló Ferenc újságírói díját, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott. Szerinte szégyenletes, hogy Balog Zoltán miniszter később nem javította ki ezt a díjazást.

Nem szereti a Kárpátiát

A német polgármester a Kárpátia együttes énekesének állami érdemrendjét kifogásolta a legjobban. Az együttes szerinte a szélsőjobboldali Jobbik "házi zenekara", és a Magyar Gárdához is köze van. "Az érdemrend átvételével nem szeretnék ilyen díjazottakkal egy szinten állni" - írta vastagon szedett betűkkel.

Brenner szerint a kétharmad nagy hatalmat jelent a Fidesz kezében, de egyben nagy felelősséggel is jár, amire az utóbbi időben több európai politikus is felhívta a figyelmet, köztük Angela Merkel kancellár is.

A polgármester külön megemlíti március 11-ét, amikor a parlament megszavazta a negyedik alaptörvény-módosítást. Brenner aznap örült, mert délelőtt a magyar parlament megteremtette a magyarországi németek elhurcolásának emléknapját, délutánra azonban elkomorult. Akkor fogadták el ugyanis az alaptörvény-módosítást, amely Brenner szerint gyengítette az Alkotmánybíróságot, és megszorításokat hozott például a felsőoktatásban (ez a módosítás tette alkotmányossá a hallgatók röghöz kötését).

Őt azonban személyesen a hajléktalanokkal kapcsolatos változtatás döbbentette meg a leginkább, amely korlátozta az utcán alvás lehetőségét. Brenner azt írta, tudomása szerint ez Michl elveivel is szemben áll. A polgármester - a levele szerint - ezek után döntött úgy, hogy nem veszi át a díjat, és erről értesítette a magyar konzult is.

A levél végén Brenner azt írja, reméli, hogy a döntése nem lesz hatással a személyes kapcsolatukra, illetve a két település testvérvárosi kapcsolatára. Azt írja, továbbra is várja Michlt arra a sváb bálra, amelyen eredetileg megkapta volna a magyar delegációtól a kitüntetést. Michl április 20-án hivatalos a német városba.

Michl József, Tata KDNP-s polgármestere vasárnap este az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy szerinte súlyosan hibás érvelésen alapszik Gerlingen polgármesterének döntése. "Magyarországot Európa egy kicsi, de hangos része nagyon félreérti" - fogalmazott Michl József, hozzátéve, hogy meglátása szerint az ügy gondosan felépített támadás a magyar demokrácia ellen.