Mindenki ismeri Vivaldi Négy évszak című művét, amelyet olyan gyakran játszanak, hogy már nem is gondolunk arra, hogy honnan ered. A zene és szerzője azonban szenvedélyes történet részei. Antonio Vivaldi sokoldalú zeneszerző és karmester volt, impresszárió és színházigazgató, pap, aki botrányoktól és vitáktól sem mentes életet élt, és aki szerelmi viszonyba keveredett legalább egy tanítványával, Ana Giróval. A film a hajszíne miatt Vörös pap gúnynéven emlegetett Vivaldi életét és zenéjét történeti dokumentumok és saját kéziratai alapján mutatja be, szembeállítva ezeket a XVIII. századi Velence ragyogó művészeti légkörével. Vivaldi jelképezi annak az itáliai barokk korszaknak az elbűvölő zenéjét, amelyben a heréltek és dívák domináltak, és amelyet a velencei oligarchák vezettek, az egyház jelentős szerepvállalása mellett. Vivaldi 1740-ben Itáliából Bécsbe utazott olyan okok miatt, amelyek sohasem tisztázódtak, és egy évvel később a gazdagok közül a rongyosok közé került, és sírját is csak egyszerű tábla jelöli. Azóta zenészek szentelték egész karrierjüket annak, hogy megértsék és előadják zenéjét és örökségét.